A laikus kertbarát számára még a metszés tudományánál is sejtelmesebb a tápanyagpótlásé. A kettő közötti hasonlóság: könnyű hibázni, és a szerencsétlen növénynek időre van szüksége, hogy túljusson a bajon, ha egyáltalán túléli. Ráadásul a tápanyagpótlás pénzbe is kerül.

Az elrontott műtrágyázás miatt ki is éghet a gyep

A haszonnövényeket mesterségesen sikerrel táplálni komoly tudomány; ismerni kell a talajkoloidok viselkedését, a növények által felvehető tápanyagok mozgását, a növények külső tényezőktől szabályozott tápanyagigényeinek változását, és még hosszasan sorolható, miféle jártasságra lenne szükség ahhoz, hogy az éhes kerti vagy cserepes növényeink kedvében járjunk.

A növények a levegőből és a talajból veszik fel az életvitelükhöz szükséges tápanyagot. Egyfajta sarokkőnek számít az is, hogy a talajban élő szervezetek, amelyek a növények számára fontos tápanyagok felvételét kvázi előkészítik, teljes hatékonysággal 14°C fölött kelnek életre, holott a magok már 5-6 °C -nál is csíráznak, a növények pedig éledeznek.

A talajban élő hasznos segítők

Ha már szó került az élő talajlakókról, tudni lehet azt is, hogy szabad forgalomban vásárolhatók olyan bioserkentők, amelyek pontosan e parányok számára hasznosak; ha ilyenhez jutnak, szinte megtáltosodva hatékonyabban szolgálnak. Már hadra fogták a gombákat is, amelyek fonalaikkal összeszövik a növény gyökerét, és azt mintegy megsokszorozva szívják a talajból az életerőt.  

A gombafonalak megnövelik a gyökerek felvevőképességét

A növényetetés legegyszerűbben műtrágya kiszórásával végezhető. Aki nem akarja kedvenceit megfigyelni, azokon a hiánybetegségek tüneteit lesni, és eszerint megtalálni az alkalmas mono-, esetleg egyszerűen kevert műtrágyát, nyúljon mélyen a bukszába, és vásároljon az adott növény igényei szerint összeállított keveréket. Rengeteg ilyen van, rövid és hosszabb hatástartamú, olyan is, amelyik a palántaneveléshez való, vagy egy másik végletet említve, az örökzöldeket kondicionáló. Ezekkel nem lehet nagyot hibázni.

Sokan tudják, hogy a talajra kijutatott vagy a talajba beforgatott műtrágya hónapok, jobb esetben hetek elmúltával jut olyan állapotban a növény közelébe, hogy az fel is vehesse. Újabb napok telnek el, mire a tápanyag a megfelelő helyre kerülve már részt is vesz a növényi életben. Ez a gyorsaság megint árfüggő; aki nem szórta ki időben a műtrágyát, a korszerű, gyorsabban mozgó vegyületekért többet kell fizetni. Vagy más segítség után kell nézni…

Szerző: Czauner Péter

Forrásokhoz katt a képekre.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!