A tatai Öreg-tó partját 232 éve díszítő fát anno Versailles-ból hozatták (Esterházy Miklós János koronaőr fia, Ferenc) több más csemetével együtt. A mára majd’ 20 méteresre nőtt faóriást méltán indították a helybeliek az Év Fája versenyén, hiszen szinte mindenkinek fűződik valamilyen élménye hozzá. Nem véletlen hát, hogy majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint a 2. helyen végzett szattai hársfa.

Az óriásplatán az évszázadok alatt sok mindent megélt, többször kellett felépülnie viharok, villámcsapások vagy emberi beavatkozások után. Öngyógyító ereje a jelek szerint kisugárzott: a város lakója, Pribojszky Mátyás citeraművész, író egy sztrók után állítása szerint e fának köszönhette, hogy újra tudott írni. Hálából papírra vetette a Platánkirály című mesét, melynek főhőse, Pinka Péter a tatai vármúzeum takarítócsoportjának vezetője, különleges kapcsolatot ápolt a faóriással. A mese egy részletét a tataiak mellékelték a nevezéshez, íme:

„Áthaladt a boltíves kapu alatt, s rögtön meglátta a vöröslő égbolton kirajzolódni vénséges barátját, az öreg, platánóriást. Eltéveszthetetlen volt, méltóságos, tiszteletre méltó. Szokása szerint közel sétált hozzá, megsimogatta a fa derekát, és pajtáskodva megszólította:
– Jó reggelt, Öregúr! Milyen volt a tél? Hosszú, mi? Jól vagy?
Három pad is áll ott, kitapogatta az egyiket és lehuppant rá. Közben tovább folytatta gondolatban a beszélgetést a fával:
– Nem lettél beteg Öregúr? A gyökereid rendben vannak? Nem tett bennük kárt a hideg? Szerencsére, nem volt kemény a tél, csak hosszú. A vén fa lombjai mintha igenlőn bólogattak volna, legalábbis Péter úgy vélte, de az is lehet, hogy csak a szél borzolta éppen feléje az ágakat, vagyis képzelődött...
...Pinka Péter elvarázsolva gyönyörködött a látványban, szemei lecsukódtak, feje félrebillent, félig alva kérdezte:
– Te hívattál, Öregúr? Itt vagyok! Megérkeztem. Mit kívánsz tőlem?
S ekkor hihetetlen dolog történt:
Pinka Péter agyában felsejlett egy hang. Mindegy honnan jött, megértette! Úgy érezte, hogy az öreg platán szólt hozzá:
– Igen, én hívtalak! S azért Téged, mert Te néha télen is meglátogatsz, és megkérdezted, hogy vagyok, hogyan viseltem a telet. Az nekem jólesik. No persze, ti, akiket én embereknek neveztem el magamban, nem is sejtitek, hogy mi fák is épp úgy képesek vagyunk érezni, mint ti. örülünk, félünk, bánkódunk. Ezért, ha az emberektől simogatást, jó szót, gondoskodást kapunk, örülünk, s ilyenkor a nedveink gyorsabban keringenek, ellenben, ha bántanak minket, a keringésünk lelassul. Képes mindezt megérteni egy apró emberke? Te megérted?
– Megértem, Platánapó. Mi is pontosan ugyanígy érzünk. Sajnáltunk, amikor ez a szörnyű seb keletkezett az ágaid között.
– Ne is emlékeztess rá! Régen történt! Gyalázat! Villámcsapás volt, ami ellen a fák sem védekezhetnek. Az emberek türelmetlenkedtek, nem bíztak bennem, nem várták ki, hogy magam növesszek új ágat az elpusztult helyén, betömték valami kemény förtelmes idegenséggel, ami azóta is kínoz, de nem lökhetem ki a testemből, mert a nedvkeringésem lelassult, erőtlenné vált körülötte. Viselnem kell, s szégyenkezem az emberek, a barátaim előtt. Pedig nem én tehetek róla. Lám, te sose csúfoltál érte.
– Ne búslakodj az embereken, Platánapó, rajtam is, másokon is vannak sérülések. Azt viszont valóban kevesen tudják, hogy a fák is éreznek, s ha meglátnak egy baltás embert, rettegnek. Én így ismertelek meg sérülten, mégis megszerettelek, a sebeddel együtt. Nem a te szégyened, hanem azoké, akik ezt az idegenséget, a betont odarakatták. Remélem, növesztesz helyette új ágat, szebbet, nagyobbat, s akkor kigyógyítunk az idegen anyagból. Akkor is te vagy a város legszebb fája, a fák királya!”

Nos, idén novembertől már nem csak Tata, hanem az ország legszebb fája lett az öreg platán, mely jövőre indulhat az európai év fája versenyen is, és ha az utóbbi évek eredményeit nézzük, akár ott is a dobogó legfelső fokára állhat.

A tatai óriásplatán sikerét Pribojszky Mátyás sajnos már nem érhette meg, de meséjével a győzelemhez biztosan nagyban hozzájárult. Most pedig az égi citerazenekarral ünnepel.

Az Év Fája döntőseiről és a díjazottakról további részletek itt.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel és csatlakozz a Kapanyél Facebook-közösségéhez!